"Gyógy-pedagógia"
Láss másképp, hogy láthasd a másságot!
Különleges gondolkodású és tudású emberek, akik a lelkükkel végzik a azt a hivatást, amely szívüket egykor megszólította. Érdemes a soraik között is olvasni, amely egy mélyebb szintű megértéshez vezethet el bennünket!
Folyamatosan frissülő tartalmak!
Szautnerné Gizella - AKTUÁLIS GONDOLATOK A KÈZÍRÀSRÓL
Sokféle vélemény olvasható napjainkban a kézírás szükségességéről. Tény, hogy a gyerekek egyre kevésbé szeretnek írni, és hol vannak már azok a gyöngybetűk, amiket még a pályám elején írtak tanulóim? Mindenkinek ajánlom figyelmébe a következő véleményt, érdemes elgondolkozni rajta.
A KÉZÍRÁS EGYSZERRE LÉTSZÜKSÉGLET ÉS ÖNISMERET
Mit veszítünk, ha elfelejtjük?2023. február 25. | SzHA |
Már az őskorban megszületett az ösztönös igény, hogy a kezünk segítségével közvetítsük és maradandóvá tegyük a gondolatainkat, az ókorban pedig a betűírást is kidolgozták a föníciaiak, akik a szótagírást alapul véve tették kifinomultabbá az írás tudományát.
Évszázadokon át nem volt kérdés, hogy a kézírás az írástudók életének része, a mindennapjaik természetes velejárója – ma viszont egyre kevésbé alkalmazzuk, hiszen a gyorsabb, egyszerűbb gépírást választjuk.
Mi mindent veszítünk ezáltal?
Széles-Horváth Anna írása
Itt vagyok például én, aki ezt a cikket is a billentyűzeten pötyögöm, és nem a golyóstoll után nyúlok, hogy a kézírásról meséljek nektek.
Persze álszentnek felesleges lenni, és abba a hibába sem célszerű beleesni, hogy bezzeg régen minden jobb volt.
Fontos azonban megérteni, hogy a modern kor lehetőségeit és vívmányait előtérbe helyezve tudatossággal, odafigyeléssel igenis meg kell őrizni bizonyos hagyományokat, hiszen az nemcsak a múltat, de a jövőnk érdekeit is képviseli.
De miért és főleg hogyan?
Összetett és elengedhetetlen tudás"
A kézírás az összes kognitív pszichológiai kutatás tanúsága szerint egyfajta holisztikus módon hat az emberre: számos agyi területet, idegpályát érint a tevékenység, amikor kézzel vetünk betűket a papírra" – kezdi Víg Sára pszichológus.
A szakember hangsúlyozza, a kézírás tanulása sem véletlenül kezdődik gyerekkorban, hiszen maga a folyamat egyszerre fejleszti a szem-kéz koordinációt, az egyensúlyrendszert, a testérzékelés képességét, a rajzkészséget és a finommotorikát.
Miközben, ha ez a fajta tanulás elmarad, az említett képességek könnyen leépülnek, mert nem használják őket a megfelelő időben, a megfelelő mennyiségben."
A kézírás emellett nemcsak az idegrendszeri érésben játszik nagy szerepet, de a memóriától a gondolkodási készségeken át számos területre jótékonyan hat. Rengeteg kutatás tér ki arra, hogy a jegyzetelés, a tanulás hatékonysága is sokkal nagyobb, ha kézzel írunk.
Gondoljunk csak bele!
A kézzel jegyzetelés lassabb folyamat, mint pötyögni a billentyűzeten: éppen emiatt maga a kognitív kihívás is erősebb, hiszen hallás után egyszerre kell szűrnünk, összefoglalnunk az információt, hogy tartsuk a tempót az előadóval.
A bevésődés mélysége és a felidézés képessége egyértelműen nagyobb, hiszen a tudás integrálásának egyik legfőbb tevékenysége a kézírás."
A felsoroltakon túl azonban még egy igazán lényeges képességünkre gyakorol jótékony hatást a kézírás, ez pedig nem más, mint az idegen nyelv tanulása. "MRI képalkotó eljárások során bizonyították, hogy az agyban működő Broca-mező, amely a nyelvhasználattal összefüggő sávot jelenti, teljes egészében működésbe lép, amikor kézzel írunk. Ezzel szemben gépelés esetén használaton kívül marad."Ez persze nem azt jelenti, hogy dobjuk el a gépeket, és a modern világ tempóját követhetetlenné téve váltsunk mindenben kézírásra. Csupán azt, hogy amennyiben tehetjük, válasszuk az írásnak ezt a módját is, ne csak a bevásárlólista, hanem például jegyzetek, levelek készítése esetén.Apropó, levelek! Lépjünk távolabb az agyi funkcióktól, és nézzük, miért is nagy jelentőségű egy kézzel írt levél!A kézírásunk a másik arcunkBár a modern világban ritkábban használjuk, a kézírásnak akadnak igazi rajongói, fanatikusai, köztük például Jake Weidmann kalligráfus, aki TEDxMileHigh-előadásában a kézírás érzelmi hatására is kitér. Ő maga gyerekkorától kezdve a "műfaj" szerelmese, és egyébként a legfiatalabbként lett az úgynevezett Master Penman fokozat birtokosa.Ahogy ő fogalmaz: "Az írás nemcsak a gondolatainkat, de az érzelmeinket és a személyiségünket is papírra veti." Személyes példaként a gyerekkorából mesél el egy történetet: az édesanyja minden neki csomagolt iskolai ebédhez mellékelt egy kézzel írt üzenetet. Lehetett bármilyen rossz napja, nehéz felelése, balul elsült tornaórája, amikor az ebédet kibontva meglátta a cetlin az anyja betűit, elöntötte a nyugalom. Miközben nyilván az üzenet tartalma is nyomott a latban, mégis elérkeztünk egy nagyon fontos tényhez: hogya kézírásunk csak a miénk, ezért egyszerűen már csak a látványa is megidéz bennünket."Az írásra úgy is tekinthetünk, mint a személyiség egy kreatív megjelenési formájára: az írástanulás első szakasza után a kézírás elkezd egyedivé válni. Érdekes, hogy az ember tudatosan is képes befolyásolni az írásképét – például, ha valakiére hasonlítani szeretne, igyekszik úgy formálni a betűket. Kutatások alapján pedig ez egyfajta tükörként a személyiség alakulására is képes visszahatni" – magyarázza Víg Sára.Ismerjük a grafológia tudományát, amely a betűinkből írja le a személyiségünket, elakadásainkat, erősségeinket. Amikor a cikk kapcsán tanítókat és tanítónőket kérdeztem, mindannyian hangsúlyozták: a gyerekek lelkiállapotát, az őket érő fontos életbeli változásokat, nehézségeket, vagy épp a növekvő önbizalom csíráit is képesek érzékelni a kézírás aktuális jellegéből. A pszichológia pedig nem véletlenül dolgozik az írásterápiával is, hiszen maga a folyamat egy meditatív állapotot hoz létre, amely nagyban elősegítheti a kezeléseket. "A nyugalmi állapot, valamint amiről már beszéltünk, az erősebb bevésődés révén az alsóbb tudatba való kerülés lehetősége is fokozódik, amely a terápiában szerepet játszhat. Egyszerűen mélyebbre kell menni írás közben: egy napló, egy levél nemcsak az olvasó, de az írója számára is személyesebb, ha kézzel veti papírra" – foglalja össze a pszichológus. Gondoljunk csak József Attila, vagy Radnóti, vagy bármelyik szeretett művész jegyzeteire, piszkozataira, naplójára: nem kellemesen borzongató a kézírásukkal olvasni bármit, és kicsit közelebb kerülni hozzájuk, amint épp zaklatottan, szerelmesen, vagy a halált várva írták le az adott sorokat?Gyógytorna és otthoni praktikákEmlítettük, hogy mely készségeket fejleszti a kézírás, azonban ezek nagy részének megléte, alapszinten való gyakorlása a kézírás feltétele is. A hat-hét éves életkor éppen ezért kellene, hogy alkalmas legyen az írástanulás kezdetére, hiszen az óvodáskori rajzolás, legóépítés, gyurmázás, mindenféle finommotorikát fejlesztő játék megalapozza a bonyolultabb, összetettebb mozgások elsajátítását.Sajnos egyre gyakoribb tapasztalat, hogy az iskolába kerüléskor nincs meg a megfelelő ceruzafogás, a motorikus képességek szükséges fejlettsége. Az érintőképernyő irányítása, vagy a mozgás- és játékszegény életmód ugyanis nem ad teret ezek fejlődésének.Horváth Ivett Szalóme, a Debreceni Egyetem gyógytornász szakos hallgatójaként kezdett kidolgozni egy módszert 2019-ben, amivel a SCIndikátor verseny országos döntőjébe is bejutott. Ivett több tanító ismerősétől hallotta a panaszt, hogy mennyivel csúnyábban, rendezetlenebbül, nehezebben írnak a mai gyerekek. Ezért elkezdte gyógytornász szemmel nézni a problémát: vajon milyen mozdulatsorokkal lehetne elérni, hogy akik lemaradtak a fejlődésben ezen a téren, az írástanulással párhuzamosan behozzák a hátrányt?"A módszer a versbe szőtt gyógytorna nevet kapta, mert az általam kifejlesztett gyakorlatokat – a tanítók javaslatára – saját magam által írt versekhez, mondókákhoz kapcsoltam, hogy a gyerekeket érzelmileg is megmozgassa, ne unják a feladatsorokat. A vizsgálatom egyértelművé tette, hogy akik az írástanulás mellett a tornát is végezték, könnyebben sajátították el az írást, és szebb írásképet mutattak" – meséli Ivett.A gyógytornász nemcsak az agyi működés, de a mozgás szempontjából is a kézírás összetettségére hívja fel a figyelmet: a digitális eszközökön főleg csuklóból írunk, pötyögünk, míg a kézíráshoz mind az öt ujjat, az egész kéztartást irányítani kell. "A kézírás tanulása feltételezi a kéztőcsontok bizonyos fejlettségét, képességét, amelyet a kisgyerek hat-hét éves korára ér el. Éppen emiatt nemcsak értelmi, de mozgásfejlettségi szempontból is itt kezdődhet el az írás tanulása." Hagyomány és identitásAz említett TED-előadásban bizony arról is szó esik, hogyaz Egyesült Államok ötven tagállamából negyvenegyben már nem kötelező kézírást tanítani az iskolákban, annak ellenére, hogy a kutatások mind ennek fontossága, sőt létszükséglete mellett szólnak, hiszen az általa fejlesztett és kifejlesztett képességek hiányában az analfabetizmus elterjedése is megkezdődhet.Európában más a helyzet, egyelőre mindenki kitart a kézírás mellett, bár néhány éve nagy port kavart az álhír, miszerint a finnek beszüntetik a kézírás tanulását az iskolákban. Itt azonban félreértelmezték a Savon Sanomat című finn lap cikkét: csupán a folyóírás (a betűk összekapcsolásával születő írás, tehát nálunk az írott, nem a kis nyomtatott, nyomtatott forma) kerülhetett háttérbe. Az akkori felvetés szerint azonban a pedagógusok továbbra is szabadon dönthettek arról, milyen formán tanítanak, csupán az iskoláknak hangsúlyt kellett helyezniük ezután (a cikk a 2016-os évre utal) a gépelés elsajátítására is.Valóban, a kézírás nemcsak a személyes, de a kulturális identitásunk része is: gondoljunk csak a hieroglifákra, a japán írásképre vagy a mi latin ábécénkre.Ha kézírással vetették papírra, sokszor az egyforma ábécén alapuló írásokból is látjuk, hogy más nemzetiségűtől származik az üzenet: az olaszok például az írott r-t kissé eltérő módon írják, az angol gyerekek pedig kis nyomtatott betűkkel tanulnak írni, viszont ezt is tehetik folyóírással: tehát sok esetben ők is összekapcsolva írják a betűket. Ezek mind-mind olyan apró eltérések, amelyek sokszínűbbé, gazdagabbá, érdekesebbé teszik a világunkat és minket is, miközben nemcsak mások, de saját magunk számára is sokat elárulnak rólunk.Ahogy Karinthy Frigyes írta: "Megkaptam a világhírű grafológus véleményét az írásomról, melyben maradék nélkül jellemez, és megállapítja, hogy cinikus fráter vagyok, és nem hiszek a grafológiában. Igaza van. Tényleg nem hiszek, tehát helyes a jellemzés, tehát hiszek."
Forrás: Szautnerné Gizella facebookoldala: https://www.facebook.com/gizella.szautnerne
Szigeti Zsófia - Autizmus szakirányos Gyógypedagógus
https://www.facebook.com/zsofia.szigethi/videos/879410487462472
"Szigethi Zsófia vagyok, gyógypedagógus, szakterületem az autizmus spektrum zavar és az ADHD. 20 éve foglalkozom ADHD-s, és 13 éve autista gyerekekkel, fiatalokkal. 2016-ban az alapszakjaim (tanulásban akadályozottak pedagógiája és pszichopedagógia) mellé elvégeztem az autizmus spektrum pedagógiája szakirányt, ahol a szakma legnagyobbjaitól volt szerencsém tanulni. Munkámra a tudományos megalapozottságú módszerek egyéni jellegzetességekhez való igazítása a jellemző. A gyerekekkel való munka mellett nagy hangsúlyt fektetek a családdal és a pedagógusokkal való szoros együttműködésre, mert vallom, hogy az érintett személyek a legjobb életminőséget akkor érhetik el, ha a környezetet is akadálymentesítjük számukra. Dolgoztam speciális autista csoportban sokáig, jelenleg egy többségi iskolában dolgozom autista és ADHD-s gyerekekkel egyéni és kiscsoportos támogatás formájában, valamint tréningeket, képzéseket, előadásokat tartok pedagógusoknak. Emellett a pedagógusképzésben oktatok két egyetemen és a doktori képzésem is zajlik. A Nikkelbolha oldalon közérthetően, de szakmailag megalapozottan körbejárjuk az autizmus és az ADHD jellegzetességeit, hétköznapi, otthon és az iskolában is használható praktikákat mutatok be." /Forrás: Facebook, 2019.07.26./
Nikkelbolha: autizmus- és ADHD-specifikus támogatás - https://www.facebook.com/profile.php?id=100057204469618
Ingyenes tartalmak, melyeket Zsófi megoszt velünk:
Dr. Máté Gábor
"Az autoimmun betegségre azok hajlamosak, akik elnyomják a saját érzelmi szükségleteiket, hogy másokat szolgáljanak"
"A társadalom azt követeli a szülőktől, hogy…"
https://www.facebook.com/www.nlc.hu/videos/1267208213909873
Bagdi Bella pszichológus: Máté Gábor szerint a négy viselkedési tényező, amely az autoimmun betegségeket és a rákot erősíti, sőt idővel elősegíti, a következő:
https://www.facebook.com/photo?fbid=873028974194736&set=a.230291151801858
Ajánlott szakirodalom gyóg